Főszerkesztői Közlemény


Tisztelt Olvasóink, Tisztelt Szerzők!

A 2015/1. számunkban megjelent Hogyan segíti a részvételt az Európai Polgári Kezdeményezés c. tanulmányában Sasvári Nóra szerző a tudományos hivatkozás szabályait nem megfelelő módon betartva, azt ugyan hivatkozva, de idézőjel használata nélkül szó szerint vette át az alábbi szövegrészt Bakó Beáta Kikerülhető jogalkotáscímű, 2014 áprilisában a Jogi Fórumon (http://www.jogiforum.hu/hirek/31635) megjelent cikkéből:

"A kezdeményezés és a Bizottság állásfoglalása is utal egy korábbi ENSZ közgyűlési határozatra, amely – nem kötelező erővel – kimondta, hogy a tiszta ivóvízhez és szennyvíz-elvezetéshez való jog emberi jog. A Bizottság arra hivatkozik, hogy az ENSZ iránymutatásait az EU Alapjogi Charta megalkotásakor is figyelembe vették: a dokumentumban deklarált élethez és az emberi méltósághoz való jog sérelme ugyanis egyértelműen felmerül a tiszta ivóvíz hiánya esetén. A kezdeményezők azonban nyilvánvalóan ennél valami konkrétabb jogvédelmet szerettek volna, hiszen maga a Bizottság is utal rá, hogy a Charta csak az EU-jog alkalmazásakor köti a tagállamokat. Nem mintha nem deklarálnák a tagállami alkotmányok is az élethez és az emberi méltósághoz való jogot, de ebből önmagában egyáltalán nem következik feltétlenül a vízhez való jog, mint ahogy azt a Bizottság sugallni próbálja.

Az állásfoglalásban a Bizottság a meglévő környezet- és vízvédelmi programokra hivatkozik, valamint azt ígéri, hogy nyilvános konzultációt kezdeményez az ügyben. Ez elég messze van a jogalkotási javaslattól, ami elvileg az európai polgári kezdeményezés célja. Az állásfoglalásnak egyáltalán nem az a baja, hogy a Bizottság gyakorlatilag elutasítja a kezdeményezést (ezt minden további nélkül megteheti, hiszen az elbírálás mérlegelési jogkörébe tartozik), hanem, hogy úgy csinál, mintha nem utasítaná el.
A konzultációk és a tagállamok megdorgálásának kilátásba helyezésével úgy tűnhet, hogy a Bizottság a demokrácia szobra, amely most eleget tett a népakaratnak. Holott tulajdonképpen (egyébként helyesen) elutasított egy kezdeményezést, viszont mivel a tartalmi elutasítást az egyetértő mellébeszélés köntösébe öltöztette, így megindokolni sem kellett, hogy miért nem létezik vízhez való jog.

A döntés tartalmában tehát nem volt meglepetés, annál inkább annak tálalásában. Az várható volt, hogy a vízhez való jogot nem fogják deklarálni, hiszen ez előre ki nem számítható és nehezen teljesíthető intézményvédelmi kötelezettséget róna a tagállamokra. A vízkészlet kivétele a belső piac szabályai alól már nem annyira nagyon elrugaszkodott ötlet (ilyesmit az Európai Zöldek is felvetettek a termőföld vonatkozásában), de szintén nem az a téma, amiről azt várnánk, hogy állampolgári kezdeményezésre egyáltalán napirendre veszi az EU-szintű jogalkotás."

Bakó Beátától ezúton is elnézést kérünk a szerzői jogok nem szándékolt megsértéséért.

Civil Szemle szerkesztősége:

Csongor Anna
Prof. Dr. Kákai László
Péterfi Ferenc
Dr. Sebestény István
Dr. Nárai Márta főszerkesztő



Tisztelt Olvasó!

2004-ben jelent meg először a Civil Szemle nevű folyóirat. Az alapítók célkitűzése az volt, hogy a civil/nonprofit szektorban dolgozó szakemberek és önkéntesek, a szektor és a civil társadalom iránt érdeklődő szakpolitikusok, kutatók és hallgatók számára olyan szakfolyóiratot hozzanak létre Magyarországon, amely megpróbálja felölelni a civil közélet, a nonprofit szervezeti lét, a nonprofit kutatás problémakörét.


 
A „cselekvő állampolgár” gondolatiságára építő Civil Szemle olyan, ún. „közösségi tanulmányokat” közöl, amelyek tudományosan és szakmailag megalapozottak, ugyanakkor nélkülözik az akadémiai típusú folyóiratokban rejlő túlzott tudományosságot annak érdekében, hogy a lapot a tájékozódni kívánó értelmiségi csoportok illetve a szűkebb szakmai közeg is sikerrel forgathassák.
 
A Civil Szemle elméleti folyóirat: a civil szféra, a társadalmi együttműködések, nonprofit szervezetek bemutatásával foglalkozó időszaki kiadvány, amely támaszkodva a korábbi eredményekre, megkísérli a beilleszkedést a nemzetközi trendekbe. A hazai civil szféra fejlődésének nyomon követésén túl nyitott nemzetközileg nyitott, ezen belül tudatosan törekszik az európai térségben zajló folyamatok bemutatására. Kiterjedt szakmai és tudományos kapcsolatokkal rendelkezik Kelet-Közép Európában, s ezzel egyidejűleg fejleszti szakmai együttműködését a balkáni és kaukázusi térség országainak szakértőivel.

E törekvések eredménye, hogy a Civil Szemle folyóirat 2007-től a Thomson Reuters nemzetközi citációs indexben is regisztrálásra került.
 
A folyóirat a civil/nonprofit szektor és a civil társadalom valamennyi szegmensét be kívánja mutatni. A tudományterületek tekintetében nyitott a társadalomtudományok valamennyi ágára, amely saját nézőpontjából értelmezi a civil szférát és annak jelenségeit, ugyanakkor elismeri az interdiszciplináris megközelítést is, melyet a téma szerteágazó jelleg indokol, s egyben szükségessé tesz. E sokszínűség elismerése és felmutatása mellett a Civil Szemle hozzá kíván járulni a civil/nonprofit szektor önálló tudományterületként történő intézményesüléséhez és elismertetéséhez.
 
A Civil Szemle 2004 és 2016 között 46 lapszámot, összesen több mint 300 hazai és külföldi tanulmányt jelentetett meg. Több mint 40 külföldi szerző publikált a Szemlébe, a külföldi cikkek jelentős része a közép-kelet európai országok nonprofit szektorát mutatta be, azonban a tágabb európai és nemzetközi kitekintés is fontos szerepet kapott. A Civil Szemle tematikus és nem tematikus lapszámokat egyaránt megjelentet. Eddig megjelent tematikus lapszámaiban foglalkozott a kelet-közép európai civil szektor jellemzőinek bemutatásával, éves jelentéseket készített a magyarországi civil/nonprofit szektor egyes fejlődési szakaszaira fókuszálva, önálló tematikus számot szentelt többek között az önkéntesség, vagy a szociális gazdaság ügyének.
 
A honlapon minden, a laphoz, és az azt kiadó Civil Szemle Alapítványhoz kapcsolódó információ megtalálható, így a korábbi lapszámokat is letölthetik az érdeklődők a 'Folyóirat, Korábbi lapszámok letöltése' menüpont alatt. 
 

Támogatók